Nos ez a sztori egy olyan estémet fogja bemutatni, melyben a csodás világok és érzések rabja lettem. A haverommal „S”-sel tekertünk egy frankó cigit. Sunyisan elszívtuk és most élvezem a szert. Ő is frankón néz ki. Csúnyák vagyunk. Kezdődjön a sztori…

Feeling:

- Nos az a nagy helyzet, mármint szitu, hogy nagyon csúnyán nézek ki, betéptem. Piszkosul…

nagyon jó érzés, frankó dolog és happy minden- ezt üzenem nektek innen HAPPY-LAND-ből. Itt minden vidám és mókás, a zene frankó, most épp RUSH szól. Nagy fák mindenütt, kék ég, meg rózsaszín, kék és zöld színek cikáznak a fejem felett, nagyon nagy! Na üdvözlök mindenkit, innen HAPPY LAND-ből.

-Egy sivatagban vagyok, csak képzelem? Hová lett a zene meg a boldog világ? Mindenütt szikla hegyek és a hely száraz, csak egy-egy elhagyott bányatót látok. Mint a Nevadai sivatag sziklákkal. Egyedül állok ennek a helynek a közepén. Elindulok, már szinte rohanok, száguldok, eszméletlen sebességgel! Szárnyalok. Kerülgetem a sziklákat, naplementében szárnyalok, vörös az ég én pedig csak rohanok. Egyszer csak hófehér, hosszú szárnyak nőnek ki a hátamból. Csodás érzés, szabad vagyok, igazán szabad, feljebb repülök, látok mindent, igen, mindent látok innen fentről, a magasból mindent látok. Hihetetlen. Zuhanok, kifeszítem a szárnyaim és a föld felett száguldva suhanok, jó érzés ez maga az eufórikus szabadság. Két sárkányt pillantottam meg, közelebb repülök. Egy egész csapatnyi sárkánnyal repülök együtt, a naplementében. Ááá, eltűntek. Hová lettek?! Az előbb még itt voltak, láttam őket. Hová tűntek?!

- Egyedül vagyok, egy szikla szélén állok. Eltűntek a szárnyak. Voltak egyáltalán?! Alá kell zuhannom a mélységbe, vagy várnom kell valamire? Mit tegyek most?! Hol vagyok most? Fényeket látok, mennem kell. Zöld lézerfények, mindjárt lemegy a nap, jók a fények, egy diszkót látok. Onnan jön a fény és már hallom a zenét is. A Disco egy völgy közepén áll, hegyek veszik körül. Nincs itt semmi más, csak ez a hely. Be kell mennem! Party van ezerrel. Mindenütt csápolnak, király. Táncolnak az emberek és csak élvezik a zenét. Táncolok én is, stroboszkópok és én, ez így frankó. Ez vagány nagyon. Jó, sok a lámpa, hangosan szól a techno és mindenki arcán csillog az izzadtság. Mámor, boldogság, egyszerűen csak szeretünk mindenkit, mindenki ilyen partyra vágyik… Tombolunk. Egy lányt látok. Nagyon szép, barna a bőre, és eszméletlen színű szőke haja van. Világos szőke, be van fonva ezernyi apró kis tincsre. Jól néz ki a lány. Fekete ruhában van, fekete nadrág, fekete ujjatlan trikó, nagyon jó szerkó, eszméletlen ez a csaj, itt van, vagy csak én látom? Oda lép hozzám, táncolunk, csak ő és én és szeretjük egymást. Felé fordulok és már meg is csókoltuk egymást. Forró és egyben fagyos érzés volt. Táncolunk még. Eltűnt, hová lett? Nem látom sehol, hova lett? Á itt van, csak a szemembe világított a fény. Pörgés van. Elfáradtam, iszok valamit a pultnál. A bárpult előtti székek alatt csak a egy átlátszó padló van, üvegből, alatta folyik valami forrás. Szép. Csókolózunk. Közben néha iszunk. Újra táncolunk. De nemsokára vége a bulinak. A lány hazament. Soha többé nem láttam. Nála maradt a szívem. Beleszerettem. Egy éjszaka alatt… Szomorú vagyok. Tudom, hogy soha többé nem látom már. Ég veled, ég veled te lány…

- Egy ágyon fekszem, ismerős a hely, a szobám. Mindezt csak képzeltem? Ilyeneket váltott ki belőlem a fű és a zene?! Ez frankó. Órák teltek el, más világokban jártam, de csak egy percnek tűnt minden. Hihetetlen utazásokon mentem keresztül. Felkelek, elszívok egy cigit, megnézem a barátomat „S”-t. Francba „S” bealudt, csak motyogni tud, rabul ejtette a szer, azt hiszem, valami olyasmit mondott, hogy „NEM MEGYEK”. Ja, ezt mondta. Másokkal cigizek. Látják rajtam, hogy kész vagyok. Nem baj, jó ez, csak ne nyírjanak ki. Nagyon csúnyák a szemeim, vörösek. Punnyadok. Zenét hallgatok, meg ilyesmi. Holnapra is ez a tervem. Szívni. Melegem van! Nagyon! Milyen állapotban vagyok?! Ez kész. Nagyon jó…